Többen tudjátok, hogy új kihívást találtam és a Progmatic.hu programozó iskola marketingjéért is felelek már egy ideje Zalán barátommal. Korábbi cikkem alapján keresett meg a Hit Rádió, mint a Progmatic marketing vezetőjét, hogy beszélgessünk arról, hogy mi az oka a fejlesztő hiánynak Magyarországon.
Miért ekkora a munkaerőhiány az IT-szektorban?
Túl gyorsan fejlődik az IT szektor és jelenleg nem lehet lekövetni emberrel. Gondolj csak bele, hogy már nem egy, hanem három vagy több képernyőt használ egy áltagos felhasználó (tablet, telefon és TV, autó kijelzője) és mindegyikre vannak applikációk, amelyeket használunk. Ha még csak ennyi lenne a fejlesztési terület, de nem:
Minden autót számítógéppel szerelnek, Mesterséges Intelligenciákat fejlesztünk, interneten vásárolunk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, beszélgetünk tanulunk, valamint bankok és biztosítóknál az IT biztonság kérdése is folyamatos fejlesztői jelenlétet feltételez és akkor még nem beszélek az integrált rendszerekről …
A cégek inkább részfeladatokra keresnek programozókat vagy a teljes folyamatokra?
Cége válogatja, de legtöbb esetben azonnal projektekre teszik a junior programozókat. Van olyan vállalat, ahol elejétől a végéig egy folyamatban dolgoznak és van olyan, ahol részfolyamatokat kapnak. Figyelünk arra, hogy a tanfolyam során ne csak szakmailag, hanem emberileg is felkészítsük a diákokat a munkaerőpiac elvárásaira ezért egy HR tréninget is kapnak a tanfolyam részeként. Fontos, hogy megismerjék saját soft és hard skilljeiket és tisztán lássák, hol helyezkednek el a munkaerő piacon és hova tudnak eljutni. (karrier tervezés)
Képzésükben sok kismama vesz részt, akik családi elfoglaltságaikhoz igazítják az órarendet. De a cégek is tolerálják ezt, ha már visszakerülnek? Mik a tapasztalatai?
Szerencsére nem csupán a kismamák, hanem pályaválasztók és pályatévesztők, vagy akár új pálya keresők is megtalálják a számításukat a Progmatic-nál. Akkora jelenleg az informatikus hiány, hogy ezt a cégeknek muszáj olyan megoldásokkal tolerálni, hogy rugalmasan tudják alkalmazni a friss fejlesztőket. A fejlesztői munka előnye, hogy lehet remote vagy part time, vagy olyan, amikor mindenki a maga idejét osztja be és freelancer alapon megadott óraszámban vállalja a projekteket.
Volt olyan diákunk, aki 6 órában helyezkedett el, hogy a gyereket bölcsibe tudja vinni és Ő is tudjon érte menni. Ez semmilyen akadályt nem jelentett a munkáltatónál meg tudtak egyezni.
Mennyi idő alatt lehet felhozni az ember tudását ahhoz, hogy az IT szektorban el tudjon helyezkedni? És mennyit lehet keresni?
A mi tanfolyamunk 5,5 hónapos és azért döntöttünk emellet, mert úgy gondoljuk, hogy ezen idő alatt le lehet tenni azokat az alapokat, amelyekkel el tudnak kezdeni dolgozni. Az a tapasztalatunk, hogy a munkáltatóknak olyan programozók kellenek, akik rendelkeznek tapasztalattal vagy projekt munkával és nem kiestek az iskolapadból. FONTOS, hogy mi junior fejlesztőket képzünk és mentoring programot üzemeltetünk, hogy diákjaink mindig választ kapjanak a kérdéseikre és meglegyen a gyarkolati tudásuk a tanfolyam végére. Annyira gyakorlatias az oktatási rendszerünk, hogy volt, hogy a tanfolyam alatt változtattuk meg a tanmenetet, mert az adott keretrendszer változott és mi mindig a legaktuálisabbat oktatjuk. Ez az, amit egyetemi keretek között nem tudnak a diákok megtenni, mert sokkal szabályozottabb az oktatás.
Diákjaink az utolsó 3 hétben élesben dolgoznak SCRUM módszertannal. Itt megismerik a SCRUM metodikát, illetve érintjük az Agile és Lean-t is.
Mennyire veszik figyelembe a magyar felsőoktatás a munkaerőpiaci igényeket?
Röviden semennyire. Vannak tervek és törekvések, de itt alapjaiban van szükség a változtatásra. Nem szeretnék mélyen belemenni az oktatási rendszer piacképtelenségébe, de az biztos, hogy nem véletlenül döntöttünk, amellett, hogy mi gyakorlati alapokon fogunk oktatni. Az a rengeteg elmélet, ami a felsőoktatásban van, nem a diákok érdekeit szolgálja és nem tudnak dolgozni az első munkanaptól, hiszen nincs tapasztalatuk. Nálunk a projekt munkák és tréningek során egészen az állásinterjúzástól az első munkanapig megtanulnak és megtapasztalnak mindent a diákok.
Sokkal többen jelentkeznek kommunikáció és médiaszakra mint informatikusnak, hogyan lehetne ezen változtatni?
Legyünk őszinték az informatikus szakma nem sexy. Nem olyan, mint a blogger, marketinges vagy a sokat utazó sales-es, hanem megvan az a zsíros hajú introvertált prekoncepciónk a fejlesztőkről. Szerencsére az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy egyre több nő kezd el megtanulni programozni és egyre inkább kezd népszerű lenni ez a szakma.
Képzésünk elvégzése után nem csak fejlesztő lehet a diákunkból, hanem a HR tanácsadás során kiderül milyen ember és milyen személyes motivációi vannak, és ezek után igyekszünk segíteni a karrier tervezésben.
Diákjainból lettek: SCRUM masterek, projekt managerek, tesztelők, data analystek stb.
Ki alkalmas egy ilyen képzésre, kinek ajánlják?
Elsődlegesen azoknak, akik szeretnek fejlődni és tanulni. Ez a szakma megkívánja, hogy folyamatosan nyitott legyél az újdonságokra különben kimaradsz és lemaradsz.
Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy új karriert beindítani kortól, nemtől függetlenül. Van egy felvételi programunk és ott kijön, ha valaki nem alkalmas fejlesztőnek mert nem úgy jár az agya :). Van benne logikai teszt, matematikai teszt, személyiség teszt és motivációs beszélgetés. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy 100%-ban mindenki elvégezte a tanfolyamot és senki nem hagyta abba. Másik eredményünk, amire büszkék vagyunk, hogy diákjaink 70-80%-át elhelyeztük partnereinknél és azóta már új munkahelyükön dolgoznak. (maradék 20-30% önmagát helyezte el és nem kérte a segítségünket).
A teljes hanganyagot a Progmatic blogján éritek el.
